A Debreceni Egyetem gazdaság- és városfejlesztésben betöltött szerepét vitatták meg a Portfolio által szervezett Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum résztvevői június 4-én, Debrecenben. A Hotel Divinusban tartott esemény nyitóelőadását Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja tartotta, aki az intézmény gazdasági teljesítményét, innovációs szerepét és jövőbeli beruházási terveit mutatta be.
Történelmi háttér és modellváltás
Bács Zoltán előadása elején emlékeztetett arra, hogy a Debreceni Egyetem hosszú múltra tekint vissza: az intézmény alapítása 1538-ra datálható, 1912-ben vált teljes jogú egyetemmé. 1949-ben a szétbontás, 2000-ben az újraintegrálás, míg 2021-ben a modellváltás határozta meg az intézmény életét – utóbbit a politikai rendszerváltás után több mint 30 évvel hajtották végre.
Mint fogalmazott: „Ez a működés közbeni tapasztalataink alapján egy szabadabb, hatékonyabb forma, amely új lehetőségeket teremt az egyetem számára.”
Egyetem, amely túlnő a régión
A Debreceni Egyetem ma Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézménye. Összesen közel 50 000 fős közösséggel rendelkezik, amelybe nemcsak a hallgatók, hanem dolgozók, oktatók, kutatók és az egyetemhez tartozó közoktatási intézmények diákjai is beletartoznak. A hallgatói létszám stabilan 30 000 fő felett van, az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, miközben a hallgatói szerkezet is változik.
A nappali tagozatos hallgatók közel 27%-a – több mint 7000 fő – külföldről érkezik, összesen 139 országból, köztük olyan országokból is, amelyek között politikai feszültségek vannak. „De itt mindenki békében tanul együtt, hiszen itt nem a politika, hanem a tudás a közös nevező” – hangsúlyozta a kancellár.
Országos és nemzetközi jelenlét
Az egyetem neve „Debreceni”, de működése és hatása túlnyúlik a város és a régió határain. A hallgatók érkeznek Budapest környékéről, a Dunántúlról is – amely tovább erősödhet a Siófokon megnyíló új jelenléttel. Nemzetközi szinten is kiterjedt kapcsolatokkal bír az intézmény.
Gazdasági súly és multiplikátorhatás
Bács Zoltán részletes adatokat osztott meg az egyetem gazdasági teljesítményéről. Az elmúlt 10 évben a Debreceni Egyetem mérlegfőösszege, saját tőkéje és bevételei többszörösére nőttek. Kiemelte, hogy 2011 óta évente vizsgálják, mennyivel járul hozzá az egyetem az állami költségvetéshez a képzések és kutatási tevékenység során.
Az eredmények szerint 94 milliárd forinttal többet fizettek be az államkasszába, mint amennyit közvetlen támogatásként kaptak. „Nemcsak gazdasági szereplők vagyunk, hanem nettó befizetők az állam felé.”
A Debreceni Egyetemnek 500 év múlva is léteznie kell
– Interjú Kossa György kuratóriumi elnökkel
Helyi gazdasági kapcsolatok
2024-ben az egyetem 49,5 milliárd forintot költött el vállalkozásoknál, ennek 44%-a Hajdú-Bihar megyei cégeknél hasznosult. Bár a főváros vonzereje jelentős, Debrecen is egyre több gazdasági partnerrel dolgozik együtt.
Az egyetem 30 vállalkozásból álló céghálózatot működtet, ebből 22-ben többségi tulajdonos. Ezek közül több közfeladatot lát el (pl. sport, kultúra), mások piaci alapon működnek.
Beruházások és fejlesztések
A Debreceni Egyetem jelenleg 36 beruházást tervez vagy folytat, összesen kb. 170 milliárd forint értékben. E projektek között szerepel:
-
Learning Center II a Böszörményi úti campuson
-
Új kollégiumi férőhelyek a Kassai úti campuson és a Kartács utcai volt sportkollégium területén (összesen kb. 1200 férőhely)
-
Balásházy tornacsarnok építése
-
Siófoki campus felújítása – Balaton-parti felsőoktatási ingatlan hasznosítása
-
Járműipari labor, műszaki és természettudományi kar fejlesztése
-
Sport, Zene és Társadalmi Innovációs Központ (SZTÁR), amely 6 ütemben valósul meg
Az egyetem 150 millió euró értékű kutatás-fejlesztési ráfordítást tervez 2025 és 2030 között – saját forrásból, külső támogatás nélkül.
Diáklakhatás és ingatlanfejlesztés
A kancellár kitért arra is, hogy a debreceni ingatlanpiacon egyre nehezebb megfizethető diákszállást találni. Mivel állami kollégiumi támogatás a közeljövőben nem várható, saját, megtérülő modell alapján terveznek új férőhelyeket kialakítani.
Sport és közösségi hatás
Bács Zoltán – elkötelezett sportkedvelőként – külön kiemelte a DVSC és a labdarúgás közösségépítő erejét. A kelet-magyarországi régió a jövőben öt NB I-es futballcsapattal rendelkezik majd, amely példátlan még fejlettebb régiókhoz képest is. Debrecenben az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a nézőszám, tavaly az elmúlt évtized legmagasabb átlaga született.
Papp László: az a célunk, hogy Debrecen hosszú távon is az ország egyik gazdasági motorjává váljon
Panelbeszélgetés: együttműködés és jövőkép
A panelbeszélgetés során Herdon István, a XANGA csoport vezérigazgatója kiemelte: „Debrecen szerencsés, hogy ilyen egyeteme van – nemcsak oktatási központ, hanem innovációs motor is.”
Marossy Virág, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója hozzátette: „A város gazdasági sikerei elképzelhetetlenek lennének a megfelelően képzett egyetemi munkaerő nélkül.”
Szabó Sándor, a Szinorg Universal vezérigazgató-helyettese szerint az egyetemmel való kapcsolatuk mind beruházási, mind humánerőforrás szempontból kulcsfontosságú.
A beszélgetés során egyetértés volt abban, hogy a több mint 7000 külföldi hallgató jelentős hatást gyakorol a város szolgáltatási piacára is, és hozzájárul Debrecen nyitott, sokszínű és befogadó szellemiségének kialakításához.
Fotó: unideb.hu
