Bulgária — az Európai Unió legszegényebb országa — a 21. tagállamként csatlakozott az euróövezethez, megelőzve olyan látszólag jobb gazdasági helyzetben lévő jelölteket, mint Lengyelország, Csehország vagy Magyarország.
A többnyire városi, fiatal és vállalkozó szellemű bolgárok számára ez optimista és potenciálisan jövedelmező ugrás: egy folyamat utolsó lépése, amely Bulgáriát a nyugati főáramba vezette — a NATO- és EU-tagságtól a schengeni csatlakozáson át most az euróig.
Az idősebb, vidéki, konzervatívabb rétegekben viszont a bolgár leva euróra cserélése félelmet és ellenérzést kelt – írja a BBC.
A leva — amelynek neve oroszlánt jelent — 1881 óta Bulgária pénzneme, de 1997 óta más európai valutákhoz van rögzítve: előbb a német márkához, majd az euróhoz.
A közvélemény-kutatások szerint a 6,5 milliós lakosság nagyjából fele támogatja, fele ellenezte az euró bevezetését, miközben a politikai instabilitás sem könnyíti meg az átállást.
Rosen Zseljazkov miniszterelnök koalíciós kormánya december 11-én elveszítette a bizalmi szavazást a 2026-os költségvetés elleni tömegtüntetések után. Az elmúlt négy évben Bulgáriában hét választást tartottak — a nyolcadik várhatóan jövő év elején lesz.
Rumen Radev államfő kezdeményezett is népszavazást az euró bevezetéséről, de a leköszönő kormány elutasította azt.
Januárban még mindkét pénznemben lehet fizetni, de visszajárót már euróban adnak. Február 1-től a levával való fizetés megszűnik.
2025 augusztusa óta törvény kötelezi a boltokat az árak kettős feltüntetésére. Egy euró körülbelül két levát ér (egészen pontosan 1,95583-at), ezért külön ellenőrző rendszert hoztak létre az indokolatlan áremelések megakadályozására. Egyes árak még csökkennek is — például a szófiai tömegközlekedés jegye kissé olcsóbb lesz.
Az euróérmék hátoldalának nemzeti motívumait azért választották így, hogy enyhítsék a szuverenitás elvesztésétől való félelmeket: az 1 eurós érmén Szent Iván, a 2 euróson Paiszij Hilendarszki látható, az aprópénzeken pedig a madarai lovas.
