Bihardiószeg — mindössze mintegy 30 kilométerre Debrecentől és 40-re Nagyváradtól — így ősszel is remek kirándulási célpontként kínálja magát. Több okot is sorolhatnék erre, de most maradjunk csak egynél, amely nem más, mint a „Padalja”.
Igen, nem elírás, valóban ez a neve Bihardiószeg leghíresebb pincesorának, „Padalja – Tessék-Sor”, amely a Kis-Jankai hegyen található. Ahogy az idősebbek felidézik az elnevezés egy anekdotának köszönhető, miszerint a pincesoron tevékenykedő gazdák egymást minduntalan betessékelték a pincéikbe, ahol aztán a szüntelen poharazgatásnak köszönhetően hamarosan a “pad aljára” kerültek. Vagy így volt, vagy sem, ezt nem érdemes firtatni, de a jól mesélhető történet, szerves része immár az Érmelléki borvidéknek.
Amely történelmi magyar borvidékek közé tartozik
Korábban jelentős szerepet játszott a régió szőlő- és bortermelésében. Az Érmellék (a Partium részeként) nagyjából 1.600 km2 területű kistáj. Jórészt az egykori Bihar és Szilágy vármegye alkotja, de maga a tényleges borvidék ennél szűkebb. Napjainkig, napjainkban a szőlőművelés és gyakorlati borkészítés a következő településeken történik: Bihardiószeg, Székelyhíd, Szentjobb, Érmihályfalva, Érbogyoszló, Szalacs, Ottomány, Hegyközszentmiklós, Hegyközszentimre, Hegyköztóttelek: ezek a meghatározó falvai a magyar értelemben vett jelenlegi érmelléki borvidéknek.
Bakator
Alapvetően rengeteg királyleányka terem erre, na meg ottonel muskotály, olaszrizling, de bőven van saszla is, amely bőtermő, lédús, így bármilyen borral házasítható. A régi fajták közül a helyi borászok igyekeznek zászlóshajóvá tenni a piros bakatort, emiatt az elmúlt években sikerült négy-öt hektár területre elégséges oltványt telepíteni a helyi gazdáknak, hogy fajtatiszta bakatort készíthessenek.
A kínai császár is bakatorral koccintott ?
A bakator tragédiája Érmellék tragédiája is egyben. Ez a fajta volt évszázadokon keresztül a tájegység vezető és meghatározó szőlője: borszőlő, asztali és aromás szőlő egyben. Bora lassan érik, de optimális időjárású években legendás borokat adhat. Gróf Zichy Ferenc idején ilyenek voltak az 1811-es, 1827-es, 1834-es, 1848-as, 1852-es, 1862-es, 1864-es, 1885-ös évjáratok. Ritkán aszúbort is sikerült készíteni belőle, amely minőségében a tokaji aszú után következett. Zichy bakator aszújából 1872-ben a kínai császár is rendelt 200 palackkal, hogy aztán koccintott vele vagy sem, azt nem tudhatom..de az biztos, hogy Gróf Zichy IX. Ferenc egy modernebb felfogású borászat úttörőjeként az 1873-as bécsi világkiállításon számos bakator évjáratokkal hívta fel Érmellékre, ez által Diószegre a figyelmet. A településen találhatjuk egyébként a klasszicista Zichy kastélyt, amelyet (kalandos, hányattatott múlt után) jelenleg újítanak, eközben könyvtárként, múzeumként működik.
Fotó: wikipedia.org
Filoxéra, direkttermők, szervezetlenség…
1885-ben Nagykágya felől Diószegre is betört a filoxéra. 1894-től Margittán, Jankafalván, Örvénden és Nagykágyán is amerikai anyatelepeket alakítottak ki és elkezdték a nemes szaporító szemek vadalanyba oltásának tanítását, így a A bakatort a XX. század közepéig még a filoxéra és a tömegesen terjedő direkt termő fajták sem tudták kiszorítani a térségből. Eltűnésének fő oka kezdetekben a szőlőtermelők szervezetlensége, az érdek- és fajtavédelem hiánya volt. Majd ezt követte a kollektivizálás lassanként a szőlőműveléshez értő és azzal foglalkozni akarók kiöregedése, elvándorlása. 1950-től a hatalom a bakatort az Alsó-érmellékről kisepertette, Felső-érmelléken megtűrt és termeszthető fajtaként megtarthatták. Heit Lóránd kezdeményezésének, valamint Kaló Imre szomolyai borász szellemi és szakmai támogatásának köszönhetően 2011. szeptember 8-án elkezdődött az érmelléki bakator fajtának a felkutatása és visszanemesítése. A 2012. február 24-ei avasújvárosi „piros bakator szaporítók” begyűjtése után, 2013. tavaszán megtörtént a bakator visszaörökítésének első lépése az érmelléki Bihardiószegre.
Bakator szövetség
2017. május 26-án életre hívták öt Kárpát-medencei borász példaértékű összefogásával a Bakator Szövetséget. A közös nyilatkozatban Maurer Oszkár (Hajdújárás), Málik Zoltán (Badacsony), ifj. Bencze István (Hegymagas), Bartos István (Avasújváros) és Heit Lóránd (Bihardiószeg), mint a Kárpát-medencében az ősi szőlővel, a bakatorral foglalkozó szakemberek kijelentették, hogy összehangolva munkájukat, együtt lépnek fel a bakator szőlő és más ősi magyar fajták felélesztéséért és népszerűsítéséért. 2017 őszén csatlakozott a szövetséghez Andrási László (Somlóhegy), valamint 2018 májusában Sass Krisztián (Kígyós, Kárpátalja).
Heit kultúrpince
Ha a fentiek után valakiben kedv támad alaposabban is megvizsgálni a Padalja név eredetét, akkor javaslom, hogy akár önálló úticélként, akár egy nagyváradi kirándulás részeként, ejtse útba Bihardiószeget.
Pincészetek
- Heit kultúrpince
- Yanka pincészet
- Daróczi pince
- Szőnyi József pincészete
- Tolnay Gábor és István pincészete
– Szöőr Bea –
Kezdőkép: heit.hu
Vadmacskák génjei a házi cicákban – Lehet, hogy a mi macskánk is hordoz vadmacska géneket?
