Benne vagyunk a farsangban, amelyhez évszázadok óta gazdag étkezési hagyományok kapcsolódnak. Az ünnep gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, az egyiptomiak Ízisz istennőt ünnepelték lakomákkal, a görögök Dionüszosz tiszteletére rendeztek mulatságokat, a rómaiak pedig a szaturnália során adták át magukat a féktelen evésnek-ivásnak. Bár az ünnepek időpontja eltért, szorosan összefonódtak a termékenység és a bőséges termés „bevonzásával”.
Hát, régen sem volt jobb
nagyon úgy tűnik. ha hihetünk Heltai Gáspárnak, aki némileg elítélően így ír az 1500-as években a farsangi szokásokról: „Akkor isznak az emberek, tobzódnak, lakoznak és különb-különb-féle hiába való kölcséget művelnek.”
Egy pillanatig se gondoljuk, hogy valamifajta hungarikumról van szó.. Peter Burke így jellemzi az egykori Londont egy húshagyókeddi napján:„A furkósbottal, kővel, kalapáccsal, mérőléccel, malteroskanállal és kézifűrésszel felfegyverzett fiatalok feldúlták a színházakat és a bordélyokat, és amikor a városi rendfenntartók a helyszínre értek, kőzáporral fogadták őket.”
Térjünk is vissza békésebb vizekre, vagyis a terített asztalokhoz..
Farsangi szokások a magyar vidéken
A magyar paraszti kultúrában a farsang utolsó három napja kiemelt jelentőséggel bírt. Nagy Vera „Ünnepi táplálkozás Hódmezővásárhelyen” című tanulmánya szerint farsangvasárnapon és farsanghétfőn húsos fogások, kalácsok, lepények kerültek az asztalra. Húshagyó kedden mind a református, mind a katolikus családoknál hagyományos ételnek számított a töltött tyúk: a baromfit főtt tojással töltötték meg, szalonnával borították, kemencében sütötték, az aprólékból pedig levest főztek.
A fánk és a csőröge szinte mindenhol elmaradhatatlan része volt a farsangi étrendnek. Hamvazószerdán azonban már megkezdődött a böjt: tésztaleves tejjel, ciberék, tejberizs, mákostészta váltotta fel a zsíros fogásokat, és a háziasszonyok gondosan megtisztították az edényeket, hogy semmi ne emlékeztessen a vigasságra.
Lengyel magyar két jó barát fánk ügyben is
A farsangi fánk Európa-szerte ismert ünnepi étel, Lengyelországban a pączek és a faworki, A chrusty vagy faworki a mi forgács alakúra csavart, olajban vagy zsírban kisütött csörögefánkunkra emlékeztet. A paczek pączekhttps://receptneked.hu/nagyi-receptjei/fankok/hagyomanyos-lengyel-paczki egy cukorral bevont, alabástrom színű fánk, amelyet Magyarországon „bécsi fánkként” ismernek, Lengyelországban általában meggyel vagy csipkebogyólekvárral töltik meg.
Recept a farsangi asztalra: hagyományos szalagos fánk
Hozzávalók:
- 50 dkg finomliszt
- 3 dkg élesztő
- 5 dkg cukor
- 5 dkg vaj
- 2 tojássárgája
- 2,5 dl langyos tej
- csipet só
- reszelt citromhéj
- olaj a sütéshez
- porcukor, lekvár a tálaláshoz
Elkészítés:
Az élesztőt kevés cukros, langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, a sót, a tojássárgáját, az olvasztott vajat, a citromhéjat és az élesztőt. A maradék tejjel lágy, rugalmas tésztát dagasztunk, majd letakarva, meleg helyen a duplájára kelesztjük. A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, fánkszaggatóval kiszúrjuk, és újra pihentetjük. Forró, de nem túl forró olajban, először fedő alatt, majd fedő nélkül aranybarnára sütjük. Porcukorral és lekvárral kínáljuk.
– Szöőr Bea –
