Les Krisztina és Mészáros Gréta, a Patent Egyesület munkatársai a debreceni workshop után beszéltek a Debreceni Napnak a nőket érő erőszak típusairól, illetve a reprodukciós jogokról.
Mikor és honnan jött az ötlet, hogy a Patentet létrehozzátok?
A Patent 2006-ban alakult, szóval már jó pár éve működik, és kifejezetten azért jött létre, hogy a nők elleni erőszak áldozatainak jogi segítséget nyújtson. Főleg jogászok dolgoztak és dolgoznak a Patentben, akik ezekben az esetekben konkrét segítséget tudnak adni. 2012-ben kezdtünk el emellett a reproduktív jogokkal is foglalkozni, amelyet a nők elleni erőszak egyik formájaként keretezünk.
A mai napig elmondható, hogy hasonló profillal rendelkező szervezet nem nagyon van másik. Örülnénk, ha többen lennénk, de például ingyenes jogsegélyt nyújtó szervezet rajtunk kívül gyakorlatilag nincs. Ez azért is probléma, mert az igény a munkánkra óriási: akár ezerszeres vagy százszoros is lehetne a jelenlegi kapacitásunkhoz képest. Sajnos nem tudunk annyi nőnek segíteni, ahányan erre rászorulnának.
2006 óta mi változott? Jobb lett a világ, vagy rosszabb, legalábbis Magyarországon a nők számára?
Nyilván sok dologban történt előrelépés: például lettek új törvények, vagy módosították a meglévőket. Azóta van például olyan törvényünk, amely külön tényállásként kezeli a párkapcsolati erőszakot. Ugyanakkor azt nem tudnám egyértelműen kijelenteni, hogy rosszabb lett a helyzet. Ezt talán azok tudnák igazán megmondani, akik a Patent alapításában is részt vettek. Biztosan vannak olyan területek, ahol továbbra is ugyanolyan nehéz a helyzet.
Azt viszont határozottan gondoljuk és látjuk is, hogy a női szervezetek munkájának van hatása a magyar társadalomra. Egyre szélesebb körben beszélnek a nők elleni erőszakról, és sok nő már ismeri az erre vonatkozó fogalmakat, meg tudja nevezni, hogy mi történik vele. Ez korábban kevésbé volt így.
Az érdekes, hogy a különböző kormányzatok váltakozása nem befolyásolta érdemben a problémát. Nem mondhatjuk, hogy a Fidesz előtti időszakban jobb volt a kapcsolati erőszak áldozatainak helyzete vagy a nők reproduktív jogai.
Ami viszont az elmúlt években változott, az az, hogy milyen típusú szakemberekhez férünk hozzá. Az egyik tevékenységünk az, hogy olyan szakembereket képzünk, akik érintettekkel találkoznak – például jogászokat, szociális munkásokat –, mert ezekben a szakmákban nincs hivatalos képzés a nők elleni erőszakról. Korábban volt lehetőségünk arra, hogy jogi egyetemeken vagy bíróságokon képzéseket tartsunk, de most gyakorlatilag nullára csökkent ezeknek a lehetősége. Nem engedik be a civileket erre a területre.
Melyik társadalmi réteg az, ahol a legtöbb atrocitás éri a nőket?
Ez egy gyakori tévhit, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozók körében gyakoribb a párkapcsolati erőszak. Valójában az arányok nem különböznek, inkább az erőszak formái eltérőek a különböző társadalmi rétegekben. A láthatóság az, ami változó: például egy budai elitkerületben, ahol tehetős és befolyásos emberek élnek, előfordulhat, hogy a rendőrök nem intézkednek megfelelően egy bántalmazási ügyben, mert a befolyásos elkövetőkkel szemben nem mernek fellépni. Ezzel szemben egy rosszabb környéken lehet, hogy hamarabb megtörténik az intézkedés.
Mennyire juttok el anyaotthonokba?
A Patent Egyesület testvérszervezete, a NANE Egyesület tart szociális szakembereknek képzéseket, és ezek során eljutunk olyan emberekhez, akik például anyaotthonokban vagy családok átmeneti otthonaiban dolgoznak. Bizonyos budapesti kerületekkel együttműködési szerződéseink is vannak, így ott a gyermekvédelmi szakemberek képzését segítjük. Vidéki elérésünk viszont jóval korlátozottabb.
Mi a leggyakoribb probléma, amivel a nők megkeresnek titeket?
A bántalmazás különböző formái közül az egyik legfrissebb tapasztalatunk az, hogy egyre több nő kerül csapdába a CSOK vagy a Babaváró hitel miatt. Ha ilyen hitelt vettek fel a házastársukkal, sokszor képtelenek elválni, mert a közös ingatlan helyzete jogilag megoldhatatlan. Sokan kérnek tőlünk jogi segítséget ahhoz, hogy elhagyhassák bántalmazó partnerüket, vagy hogy őt kiköltöztethessék a közös otthonból.
Emellett a magyar jogrendszer rendkívül áldozathibáztató. A rendőrök, bírók, ügyvédek nincsenek megfelelően felkészítve arra, hogy felismerjék és kezeljék a nők elleni erőszak eseteit. Sok nő akkor kerül hozzánk, amikor már elindult egy jogi eljárás, és szembesül azzal, hogy senki nem hisz neki. Gyakran előfordul, hogy a bántalmazó apa akkor is megkapja a gyermek láthatási jogát, ha a gyerek elmondja, hogy szexuálisan bántalmazza őt.
Fordulnak-e hozzátok férfiak is segítségért?
Nagyon ritkán. Ha valaki erőszak áldozata, természetesen segítünk neki, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő. Ugyanakkor az esetek 95%-ában a bántalmazás áldozatai nők. Az is előfordul, hogy egy bántalmazó saját magát áldozatként állítja be, de ez általában rövid beszélgetés után kiderül.
Milyen más témákban járjátok az országot?
Korábban a Lázadó Lányok Tábor programunkat több vidéki városba is elvittük. Ez egy ötnapos tábor 13–18 éves lányoknak, ahol olyan témákkal foglalkozunk, mint az egyenlő párkapcsolatok, a szépségipar hatásai, a reproduktív jogok és az önbecsülés. Emellett workshopokat tartunk, például Szegeden, Debrecenben és Veszprémben.
Mi lesz a következő téma, amivel foglalkoztok?
Ez kapacitásfüggő, de minden témánkat szívesen elvinnénk Budapesten kívülre is. Úgy látjuk, hogy a reproduktív jogok különösen fontosak, és nagy az igény olyan terekre, ahol ezekről nyíltan lehet beszélgetni.
