A Civaqua-program második üteméről – melynek célja, a Keleti-főcsatorna vizének Debrecen északi és keleti területeire való eljuttatása – tartottak munkaértekezletet Debrecen önkormányzata, az Irányító Hatóság, az Országos Vízügyi Főfelügyelőség (OVF), a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) és a tervezést végző VIZITERV Environ Nonprofit Kft. szakembereinek részvételével a debreceni Városházán 2025. szeptember 23-án.
A Civaqua-program második üteme a Zöld Kódex hangsúlyos eleme: a „Vizet a Nagyerdőnek!” és a „Vizet az Erdőspusztának!” intézkedésekkel biztosítja az ökológiai célokat megvalósítva a térség kiegyenlített vízháztartását, a természeti értékek és a vizes élőhelyek, a biodiverzitás megőrzését, fejlesztését.
Amint azt Papp László, Debrecen polgármestere a munkaértekezlethez kapcsolódó doorstep-sajtótájékoztatón elmondta, a Viziterv Environ Kft. a beruházás előkészítő folyamatokról – melyek a végükhöz közelednek – adott tájékoztatást. Egy-két héten belül megtörténik a pontos lehatárolása annak a területnek, amely a Civaqua II. teljes akcióterülete és fejlesztési területe lesz. Ez azért fontos, mert pontos helyrajziszám-lista szükséges ahhoz, hogy ezt a projektet – hasonlóan a Civaqua I-hez – nemzetgazdasági szempontból kiemeltté tudja minősíteni a kormány. Amikor az érintett beruházási terület minden helyrajzi száma tisztázódik, és ezt a listát megkapja Debrecen önkormányzata, akkor kezdeményezni fogja a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté történő minősítést.
Ezzel párhuzamosan zajlik a támogatási szerződés előkészítése és a város reményei szerint a következő néhány hónapon belül, de legkésőbb év végéig aláírásra is kerül az a támogatási szerződés, amely – egy 2024-ben született kormányhatározat alapján – a finanszírozást biztosítja és hozzárendeli ehhez a projekthez. A támogatási szerződés európai uniós források felhasználásával lehetővé teszi azt, hogy elinduljon a projekt, melynek valamivel több mint 40 milliárd forint a teljes összköltsége.
A már kiépített Civaqua I. kapacitását is felhasználva Pallagnál, a Nagyerdő irányába kapcsolódik majd be a Civaqua II. a Nagyerdő vízháztartásának javításába. Ott a tervek szerint egy 2 hektáros erdei szivárogtató jönne létre. Az elárasztás közelében 5 éves folyamatos üzemeltetés után fél kilométeres körzeten belül várhatóan 4 méterrel, 1 kilométeres körzeten belül pedig 2 méterrel emelkedik meg majd a talajvízszint. A Nagyerdő területén jelenleg a talajvízszint mintegy 8 méteres mélységben található. A Civaqua II. megvalósulása tehát óriási előrelépés lehet majd a Nagyerdő vízháztartásának javítása és a Natura 2000-es erdő életminőségének a javítása szempontjából. A projekt fontos része, hogy a csatornarendszeren keresztül eljut a Vekeri- és a Fancsikai-tavakig, ahol a medrek kotrására majd elárasztására kerül sor.
Papp László jelezte: bár ez még egyeztetés alatt álló kérdés, az önkormányzat tervezi egy Debrecen körüli tórendszer – egy „kék gyűrű” – létrehozását. A KEHOP Plusz pályázati keret – melyre a kiírás a következő hónapokban várható – adja majd meg a támogatási lehetőséget ahhoz, hogy részben Debrecen önkormányzata, részben az Országos Vízügyi Főfelügyelőség még a Civaqua-hoz kapcsolódóan bizonyos fejlesztéseket meg tudjon valósítani, valamint a város a tócóvölgyi tórendszert és a gyógyfürdőhöz rendelt ülepítő tavat létre tudja hozni. A már meglévő Vezér úti víztározón kívül a város északkeleti részén létrehozni tervezett ülepítő tó – ami a gyógyfürdő termálvizének a kezelését tudja biztosítani –, a tócóvölgyi tórendszer, valamint a Vekeri- és a Fancsikai-tavak revitalizációja nyomán jönne tehát létre az összefüggő tórendszer, a „kék gyűrű” Debrecen körül.
Papp László azt is elmondta, hogy a folyamatoknak olyan ütemben kell haladniuk, hogy 2029 decemberéig el is lehessen számolni a felhasznált forrásokkal az Európai Unió irányába. Mint összefoglalóan hangsúlyozta, a következő lépések tehát: a támogatási szerződés megkötése, a projekt területi lehatárolása, a projekt nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítása, majd pedig a közbeszerzési eljárások elindítása.
Csűrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója szerint ahogyan azt a munkaértekezlet keretében a tervezők is bemutatták, a projekt jó ütemben halad. Az előkészítés valójában több éve tart, hiszen már a Civaqua-program első ütemnél is gondoltak arra, hogy a program folytatódni fog, s az iránymutatások alapján így is kezdték el a munkát. A két projektnek össze kell érnie, tehát az I. ütemnek, a II. ütemnek és a városi fejlesztéseknek – ez fogja megadni gyakorlatilag azt a vízgyűrűt, ami ökológiai pluszt fog jelenteni Debrecen városa számára.
Balázs Ákos alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a Civaqua-program nemzetközi figyelmet is kapott, hiszen Debrecen a 2027-es évre vonatkozóan megpályázta az Európa Zöld Fővárosa címet. A pályázati anyag nagyon fontos, azt erősítő része a Civaqua-program folytatása. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy Debrecen bekerült a legjobb három pályázó közé. A döntő október 2-án lesz Vilniusban. A Civaqua-program az egyik „zászlóshajó” a város környezetvédelmi törekvései sorában a Zöld Őrszem, a Future of Debrecen mozgalom, valamint a faültetési programok mellett. Nagyon fontos tehát, hogy ez a program teljes mértékben megvalósuljon, s a „kék gyűrű” létrejöjjön Debrecen körül.
Balázs Ákos arról is szót ejtett, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is kulcsfontosságú programja a városnak a Civaqua-program, hiszen a víz a közös kincsünk. Mindannyiunknak megvan a felelőssége abban, hogy minél több helyre eljuttassuk a vizet, s gyakorlatilag a városnak minden olyan pontjára el fog jutni az a víz, ami ahhoz kell, hogy a bennünket körbevevő természeti környezet meg tudjon újulni, s újra életet tudjunk vinni olyan helyekre is, ahol a környezetünk most ennek szűkében van.
Fotó: debrecen.hu
