Debrecenben kampányolt a helyi tiszás jelöltek mellett Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője. A szakember szint hazaérkezik a cívisvárosban, gyermekkora nyári szünidőit ugyanis itt töltötte, a nagyszüleinél.
Fotó: Tompa Enikő/Facebook
Az euró bevezetését már említette néhány nappal ezelőtt. Konkrétan mit jelentene ez? Hogyan, hány év alatt, milyen árfolyamon történne?
Ezek nagyon jó kérdések, és pontosan ezekre kell választ adnunk. A Tisza álláspontja szerint egy európai uniós ország számára alapvető fontosságú, hogy napirendre tűzze azt a tervet, amelynek célja a gazdaság és a pénzügyi rendszer felkészítése az euró bevezetésére.
Ha valaki 2000-ben azt mondja nekem, hogy Bulgária előbb csatlakozik majd az eurózónához, mint Magyarország, ezt nehezen tudtam volna elképzelni. Mint minden gazdasági és pénzügyi döntésnek, ennek is vannak pozitív és kevésbé pozitív elemei. A legnagyobb előnye, hogy rendkívül erős pénzügyi és gazdasági védelmet jelent – de erre fel kell készülni.
Kármán András barátommal és kollégámmal azon dolgozunk majd, hogy a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer felkészültsége olyan szintre kerüljön, amely lehetővé teszi az euró bevezetését. Hogy ez pontosan mikor történhet meg, azt akkor tudjuk felelősen megmondani, amikor átvesszük az ország kormányzását, áttekintjük a költségvetés, az állami finanszírozás és a gazdaság tényleges helyzetét, és látjuk, milyen terveket tudunk megvalósítani a következő években.
Az elmúlt években bevezetett különadók közül mi maradna, és mi szűnne meg? Gondolok itt például a tranzakciós illetékre és az ágazati különadókra.
Általánosságban elmondható: egy gazdaságban már a nevükből is látszik, hogy a „különadók” nem segítik a kiszámítható és megbízható pénzügyi környezetet. Ezeknek nemcsak bevételi oldaluk van, hanem komoly negatív hatásaik is.
A kiskereskedelemben például a különadók lelassítják a beruházásokat, rontják a kínálatot, és megingatják a lakossági és a befektetői bizalmat is. Összességében nem tartjuk jó gazdaságpolitikának azt, amely folyamatosan, előre nem tervezett adókkal próbálja betömni a költségvetési réseket, ráadásul diszkriminatív módon, az értéklánc egyes szereplőire eltérő terheket róva.
Amikor átveszszük az ország kormányzását, ezeket a terheket felülvizsgáljuk, és olyan döntéseket hozunk, amelyek valóban a gazdaság fejlődését szolgálják, és a lakosság számára is elfogadhatóak.
Milyen gazdaságfejlesztési irányt képzelnek el?
A mi programunk egészen más lesz, mint az elmúlt évek egy lábon álló összeszerelőüzem-típusú gazdaságpolitikája. Kiegyensúlyozottabb, tudásalapú gazdaságra van szükség.
Debrecenben például az egyetem révén rengeteg jól képzett fiatal él, számukra olyan munkahelyeket és vállalkozási lehetőségeket kell teremteni, amelyek megfelelnek a képzettségüknek. Nem százmilliárdos támogatásokkal kell idecsábítani külföldi óriásberuházásokat, hanem a magyar vállalkozások versenyképességét kell növelni, hogy be tudjanak kapcsolódni a magasabb hozzáadott értékű értékláncokba.
Ez azért is fontos, mert a jelenlegi modellben a képzetlen munkaerő hiánya miatt tömegesen hoznak be vendégmunkásokat. Ez Debrecenben is érezhető, és lefelé nyomja a béreket. A cél ezzel szemben az, hogy a magyar munkaerő termelékenyebb legyen, és magasabb bért kapjon.
A közlekedésfejlesztésben mi lenne a prioritás: a vasút vagy az autópályák?
Magyarországon a vasútfejlesztésben hatalmas a lemaradás. Egy ilyen méretű országban a vasút hatékony, környezetkímélő és gazdaságos megoldás lehet. Autópályák terén az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt, de a vasútnál ez nem mondható el.
Budapestről Debrecenbe ma autóval sokkal könnyebb eljutni, mint a hetvenes években, de vonattal sajnos alig történt érdemi változás. Ezen sürgősen változtatni kell. Ha a Budapest–Debrecen vonal másfél óra alatt teljesíthető lenne, az alapvetően javítaná az emberek mobilitását és életminőségét.
Miből finanszíroznák mindezt?
A magyar embereknek járó, mintegy 8000 milliárd forintnyi befagyasztott uniós forrást haza fogjuk hozni. Emellett az újabb támogatási ciklusokra professzionálisan felkészülünk, hogy ezeket az összegeket valóban fel is tudjuk használni – nem úgy, mint most, amikor például egyes pályázatokon felkészületlenség miatt el sem tudunk indulni.
Miben különbözik még a Tisza politikája a jelenlegitől?
A 106 képviselőjelöltünk közül senki sem hivatásos politikus. Mindenki a civil életből érkezik, van szakmája, egzisztenciája. Mi azért jövünk a politikába, hogy segítsünk Magyarországnak. Ha bármelyikünk visszatérne a saját területére, ott ma is lenne rá kereslet. Ez nem biztos, hogy elmondható a politikai ellenfeleinkről.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Debreceni Nap Google News oldalán is!
